Karácsony estéjén
kicsi rózsaszí­nű,
elindultam tehozzád,
kicsi rózsaszí­nű.

az erdőn át mendegéltem-mentem,
kicsi rózsaszí­nű,
szederindára szállt kiscsillagra leltem,
kicsi rózsaszí­nű.

és hogy neked elhozhassam ezt a  kiscsillagot,
kicsi rózsaszí­nű,
csináltam belőle pogácsa-csillagot,
kicsi rózsaszí­nű.

 
hogy volt lehetséges, el sem tudom hinni!
megcsókoltam a csillagot – ennyit kellett tenni.

és hogy ott ragyogjon fenyőfád hegyében,
kicsi rózsaszí­nű,
elhoztam neked a kabátom zsebében,
kicsi rózsaszí­nű.

hogy volt lehetséges, el sem tudom hinni!
megcsókoltam a csillagot – ennyit kellett tenni.

és ha téged is megcsókolnálak,
kicsi rózsaszí­nű,
bizonyára kiscsillaggá változtathatnálak,
kicsi rózsaszí­nű.

és most csillag-kislány, azt hiszem felőled,
kicsi rózsaszí­nű,
pogácsa-kislány is lehetne belőled,
kicsi rózsaszí­nű.