Mikulás

Hol,volt hol nem volt az Északi sarknál is meszebb volt egy kis házikó.Egy nagy szakállal rendelkező ember lakott ott más néven a Mikulás.A mikulás készitette az ajándékokat de sajnos szomorkodott mert a manók mint meg fáztak.Nem tudta,hogy eltud-e készülni nélkülük.
Ám hirtelen eszébe jutott valami.Fel pattant a szánra és már is repült a rénszarvasokkal együtt.Nagyon hamar megint egy kis házat pillantott meg.A Télanyó háza volt.Télanyó szokta hozni a havat megrázza a hosszú haját és már is hull a hó.Télanyó adott egy kis varázsport amitől a manói meg gyógyulnak.Egy perc alatt fel pattant a szánra és már repült is vissza.Oda adta a varázsport a manójának és már jobban is volt.Egész éjjel dolgoztak hogy elkészüljenek.Mikor készen volt már minden akkor meg állitotta az időt és volt ideje kihordani az ajándékokat.Reggelre minden gyermek boldog volt a kerek világon.

Hol volt hol nem volt,volt egyszer egy varos amelybe eljott SZent Mikolos napja.Mikor eljott az este a gyerekek pizsomat vettek es egy poharba tejet,a tanyerba sutemenyt raktak a Mikulasnak es agyba bujtak.A Mikulas is elyfelkor elerkezett a varosba es egyben egy gyermek hazahoz.Ott felmaszott a haztetore es lesurrant a kemenyen .Lerakta az alyandekot es kivarazsolta magat.Mikor felszallt a szanjaval es a tobbi gyerek hazahoz sietett eszrevette hogy valaki ellopta az idoorat,amivel az idot allitsa meg ,hogy legyen eleg ideje az ajandekok kiosztasara.A Mikulas nagyon megijedett,hogy nem fogja tudni kiosztani az ajandekokat.Egyszer megjelent egy angyal es azt mondta hogy o segit megtalalni.Az angyal egyet kivant es egyet varazsolt.Abban a pillantaban ott termett a lopkodo ki nem mas volt ,mint a Mikulas manoja.O konnyen ellophatta ,mert tudta ,hogy hol tartaja es ,hogy nem viszi magaval ,mikor az alyandekot osztogatja.A Mikulas visszahelyezte a helyer az idoorat es megalitotta az idot.A manot pedig elbocstotta es az angyal meg alyandekozta a Mikulast egy uj manoval.Igy a Mikulas ki tudta osztani az alyandekot es minden gyermek boldog volt.Erre is kell vigyazzon a Mikulas,hogy tartsa figyelembe az idoorat ,mert ha nincs idoora ,nincs sok boldog gyermek.

A Mikulás és segítői,az Angyalkák miután összekészítették a csomagokat a jó gyerekeknek,elindultak rénszarvas szánjukkal a hegyek felett.A szánjuk először az eszkimók sátra mellett vezetett el,akik éppen akkor készülődtek az ünnepi vacsora elkészítéséhez.Halat sütöttek fókazsíron.Nehéz volt bedobni az ajándékukat az iglu sátor kéményén keresztül,hisz mindig fennakadt a szűk járaton.Később az
Északi-tenger fölé érkeztek,ahol a jégtáblákon úszó jegesmedvéknek dobáltak zöldséget-gyümölcsöt.Az útjukat ezután Ukrajna felé vették,ahol a nagy hideg és hóakadály miatt csak nehezen értek célba az ajándékok.Az Egyenlítő mentén végig repülve nagy örömmel fogadták őket a különböző országok gyerekei.
Volt,ahol éjszaka,volt ahol nappal értek oda.Délre haladva egyre melegebb lett az idő,így az út során nem csak az ajándékoktól,de a ruháiktól is megszabadultak.A sivatag felett meztelen,sötétbőrű gyerekek várták őket.
A Mikulás az egész világon mindenkit megajándékoz.
Van akit tárggyal,mást jó szóval,cselekedettel.
Ő már felfedezte azt az érzést,amit még sok más ember nem,hogy jobb adni,mint kapni.Ez az önzetlen szeretet.
Köszönöm Mikulás!Remélem jövőre ismét találkozunk!