•  
     

    Kacifánt, védett tartalmú kereső gyerekeknek

    A keresett szó:
    Újdonságok RSS-en
    Hozzáadta: tusadmin, ekkor: 05-nov-2009
    ...
    Rating: 3.0 din 5. 2 szavazás(ok).
    Török Éva: Méhecske hercegkisasszony
    Egyszer egy kaptárban kis méhecske született. Gyönyörű volt. Szeme
    csillogó fekete gránit, szárnyai ezüstösen csillogtak a fényben,
    dereka vékony, mint egy cérnaszál. Ö lett a kaptár ékessége. Édesanyja
    a királynő büszke is volt rá. A méhek körülrajongták, és minden jóval
    elhalmozták.
     
    "Ajándékokkal sorakoznak. Egyik kezében a hercegkisasszony képe, a
    másik pici kosárral megy, a harmadik harmatcsepptükröt nyújt át éppen
    meghajolva."
     
    -Ez is a tiéd, hogy lásd, milyen gyönyörű vagy.
     
    -Köszönöm
     
    Hercegkisasszony volt a javából. A szépség azonban nem szállt a
    fejébe. Kedves volt mindenkivel. Segített, ahol tudott.
     
    -Segíthetek dadus? "Együtt takarítanak a szobában, ahol az ágy hercegi
    koronával nincs bevetve, ruhák a szekrény előtt, cipők szétdobálva,
    játékok a polcon össze-vissza"
     
    "A konyhában van épp láb alatt"
     
    -Megkavarhatom a mézet?
     
    "Egy dolgozó belebotlik, kiborul a kosarából a virágpor"
     
    -Bocsánat! Segíthetek összeszedni?
     
    Rengeteg játéka volt, de ö inkább tanulni szeretett.
     
    "Méhecske ül egy igazi lányszobában a rengeteg játék között egy könyv
    előtt.
     
    -Az akácvirágból úgy készül a legfinomabb méz...
     
    "Anyukája szárnyát rángatja"
     
    -Anyu!!!!!!! Mért kell a dolgozóknak kimenni???????
     
    "Anyukája előtt áll"
     
    -Anyu!!!!!! Mért kell ez a sok méz?????
     
    "Fut az anyukája után"
     
    -Anyu!!!!!!!!!!
     
    Mégis, egyre szomorúbb lett. Mindene meg volt, egyedül a szabadsága
    hiányzott.
     
    "Ablak előtt áll,
     
    szeméből pereg a könny"
     
    -De jó lenne odakinn...
     
    "Mamája épp belép az ajtón"
     
    -Neked nem kell dolgoznod. Egyszer te is királynő leszel.
     
    "Királynő a trónon utasításokat osztogat a körülötte álló méheknek."
     
    -Ti ma a raktárt takarítjátok.
     
    "Méh közbeszól"
     
    -Az óvodába kellenek új székek!
     
    "Másik méh szakácssapkában"
     
    -A konyhába új edények kellenek!
     
    "Királynő ül a babaszobában. Egyik méh az ölében, a másik a kiságyban,
    harmadik a szárnyába kapaszkodik, egy cumival négykézláb mászkál,
    másik ül a földön és a pelenkáját piszkálja.
     
    "Napsütéses reggel, a hercegkisasszony kiugrik az ágyból és az előre
    odakészített ruhákért nyúl"
     
    -Kimegyek, megnézem milyen a nagyvilág.
     
    "Dolgozók sorakoznak, a sor végén kicsit hátrébb a kis
    hercegkisasszony, előttük a felderítők eltáncolták, hol van aznap a
    legtöbb virág. Első jobbra riszál"
     
    -Jobbra
     
    "Második karikát repül"
     
    -a kerek rét
     
    "Harmadik szökken"
     
    -után
     
    "Ketten összekapaszkodva"
     
    -2 percre
     
    Boldogan repült ki, a többiekkel, akik nem is vették észre a hívatlan
    vendéget.
     
    "A munkavezető utánuk szól"
     
    -Jó munkát,és vigyázzatok magatokra!
     
    A hercegkisasszony mámorosan röpködött, amíg elszakadt a csapattól.
    Ámulva nézte a réten a sok virágot, a patakot, az erdőt.
     
    -Mennyi virág!
     
    Egy bogár jön felé az úton, földlabdát görget maga előtt. A labdában
    egy tojás, mellette ennivaló egy tálkában, és víz.
     
    - Hová viszed azt a földet? -kérdezte a méhecske.
     
    - Tudod én ebbe rakom a tojásomat. Van benne nekik ennivaló is. Engem
    ganajtúrónak hívnak, mert ezt a földlabdát most eldugom egy
    trágyahalomba, hogy melegen tartsa a kicsinyemet.
     
    Azzal továbbállt.
     
    A hercegkisasszony körülnézett, de a fényes nap helyett csak hatalmas
    fekete felleget látott, ami gyorsan közeledett felé.
     
    -Jaj mit tettem! Hogy jutok most haza? Eltévedtem!
     
    Az eső esett, eláztatta fátyol szárnyait, és leesett a sárba.
    Kimászott a tócsa szélére, és sírva fakadt.
     
    -Segítség! Fázom!
     
    Éppen akkor ment haza Zsófi az anyukájával. Meglátta, lehajolt érte, s
    berakta kicsi kosárkájába.
     
    - Anyu, hazaviszem ezt a kis méhet, és megfürdetem.
     
    - Jó, de reggel, ha megszáradt, el kell engedni, mert ők nem tudnak
    rabságban élni.
     
    "Méhecske csupa hab,ül a kád vízben, szemét dörzsöli."
     
    -Juj ez csíp!
     
    A hercegkisasszony olyan fáradt volt, hogy azonnal mély álomba merült.
    Reggel ébredt a napsütésre.
     
    -Hol vagyok?
     
    Körülnézett a szobában, és odarepült a még alvó Zsófihoz.
     
    - Ébredj, ki akarok menni!- zümmögte a fülébe, mire a kislány
    mosolyogva nyitotta ki a szemét.
     
    - Örülök, hogy jól vagy. Várj, kinyitom az ablakot. Látlak még?
     
    - Jót tettél velem, ezt meghálálom. - zümmögte a méhecske. Kirepült az
    udvaron álló fára. Akkor repült arra egy méhcsapat.
     
    - Nézd milyen gyönyörű ez a méh! - kiáltotta egyikük. -Jó lenne nekünk
    királynőnek.
     
    Mindnyájan körbevették, és királynőként bántak vele.
     
    Zsófi nagypapája meglátta őket, és szép kaptárt készített nekik.
     
    -No itt ellakhattok.
     
    Boldogan költöztek be. Ott is maradtak, és mézzel hálálták meg a
    segítséget.
    Reclama