Zakatol, vágtat, a sí­neken csúszik,
Hátán elcipelhet mindent és mindenkit.
Csak az állomáson áll meg egy-két percre,
Mi lehet ez? Mondd meg, aztán szaladj erre!

(vonat)

A Nap tarkabarka ruháit kimosta,
S kitette száradni őket az égboltra.
A felhők alatt lobognak, lengenek, 
Zoknik, blúzok és égszí­nkék farmerek.

(szivárvány)

Négy lába van, no meg kanyaros támlája,
Asztal mellé ülnek tanácskozni rája,
Nem járkál, nem  nő meg, nyikorog kicsikét,
Talája ki gyorsan valaki a nevét!

(asztal)

Ni, ott ül egy tátott szájú kisegér,
A ceruzám a szájába éppen belefér.
Megrágja a ceruzát, s én hegyesen kihúzom,
Tudod-e, hogy mi ez, vagy talán csak én tudom?

(ceruzahegyző)