A lagzira meg is hí­vtak erdőt-mezőt, és fűszálat,
Szürkelábú nyuszik viszik a szép menyasszonyi fátylat.
A násznagy és násznagyasszony Mákvirág és Nadragulya,
Ajándékul bársonypárnán a Napot s a Holdat hozza.

A menyasszony vállán a Tűz meg a hűs Szél lejtett táncot,
Galaj, Bodza s minden növény sorbaállt, hogy adjon csókot.
Csak a csalán csókját bánta a menyasszony meg egy kicsit,
A vőlegény az örömtől meghalt, és feltámadt megint

A násznép a sok jót s szépet elsorolni alig bí­rta,
Amennyi az égen s földön létezik, és le van í­rva,
Mind elmondta muzsikával, dobbal, ostor rittyentéssel,
köszöntötte nyári zápor őket hirtelen eséssel: