Kőkeresztnél könyörögve,
Térdepelve, - nyája körbe -
Fohászkodik a barát,
Nem talál egy báránykát.

Bokrok alját megmotozza,
Nézi, keresi, kutatja.
A fű magas, dús, kövér,
Nagy szakálla földig ér.

Lent a fűben s az árokban,
Kutat egyre fáradtabban,
Fehér, hosszú, dús szakáll,
Benne bárány szundikál!